|
Védőoltások veszélye Védőoltások veszélye
(Irta dr. Kohán József http://www.borgyogyaszat.com/leggyakoribb-problemak/vedooltasok-veszelye.html)
A védőoltások hatásmechanizmusa
Az immunizálásnak kétféle, aktív és passzív változatát különböztetik meg. Az aktív immunizáció esetén a szervezetet az antigén legyengített vagy veszélytelen formájával antitestek képzésére serkentik. Ezzel nem váltanak ki veszélyes betegséget, de a támadásba lendült mikrobákat mint idegen betolakodókat azonosítja a szervezet, ami immunreakciót vált ki. Ha ezután az igazi kórokozóval találkozik a szervezet, már sokkal felkészültebben és hatékonyabban tud erre reagálni, és a kórokozót ártalmatlanítani. Mivel a memóriasejtek hosszú ideig élnek, a védőoltás több évig, akár egész életen át biztosítja a védelmet.
(Megjegyzem: az immunitás első számú "őrszemei", az ún. "dendritikus" vagy "nyúlványos" sejtek /ilyenek pl. a bőrben a Langerhans-sejtek/ helyett az injekcióval a mélyebb szövetekbe adott kórokozó a "tanulatlan" immunsejtekkel /nyiroksejtekkel, fehérvérsejtekkel, falósejtekkel/ találkozik, melyek nem ismerik fel azonnal ellenségként. Két eset lehetséges: gyanúsnak találják, és lassan elkezdenek gyártani ellene kevés ellenanyagot /ezért kell ismételni az oltásokat/, vagy továbbengedik, és a szervezet immuntoleranciát alakít ki vele szemben, azaz tünetmentes hordozóvá válik.
A Langerhans-sejtek tehát a hámrétegben vannak, míg a védőoltások esetében - szemben a kezdeti szabályokkal, amikor csak karcolták a bőrt vagy a bőrbe (intracutan) fecskendezték - ma már mélyen az izomba adják a mikrobákból vagy valamilyen testanyagukból és adalékanyagokból álló injekciókat - ez szerintem óriási hiba!)
A passzív immunizáció esetén az antitesteket egy másik élőlénnyel termeltetik meg, rendszerint az állatok számára ártalmatlan fertőzés révén, majd az így nyert szérummal, mely a szükséges antitesteket tartalmazza, oltják be az embert. Az ilyen oltóanyag csak viszonylag rövid ideig képes kifejteni hatását, és egy már megtörtént fertőzés után vagy akár a kialakult betegség esetén alkalmazzák.
A védőoltások kockázata
Néhány bizonyított ok, amiért én NEM JAVASLOK SENKINEK SEMMILYEN VÉDŐOLTÁST:
1. az újszülött immunitása kb. 6 hónapos korára érik meg, így védtelen a friss „fertőzésre”.
Ez nem igényel különösebb magyarázatot, minden Orvos tudja, mégsem gondolkodnak el azon, vajon hogyan tudják akkor erősíteni a csecsemők immunitását. A valóságban a baba mindent a szájába vesz, és a lenyelt kórokozók a bélrendszeren keresztül bejutva “tanítgatják” a gyermek védekező rendszerét.
2. immuntolerancia alakulhat ki a kórokozókkal szemben, így autoimmun betegségek és rák is kialakulhat már gyermekkorban.
1960-ban Sir MacFarlane Burnet és Dr. Peter B. Medawar orvosi Nobel-díjat kapott a fertőzések és az immunológia területén elért, kimagasló eredményeikért. Bebizonyították, hogy az embriók immuntoleranciát fejlesztenek ki a vírusokra és más mikrobákra. Tehát, ha a kismamát “immunizálják”, a köldökzsinóron keresztül a magzatba jutó mikrobák kifejtheti a fenti hatásukat.
Günther Blobel (1999. Nobel-díj) szerint az örökletes gyermekbetegségeket a „sajátként” elfogadott, a sejtekbe és sejtalkatrészekbe beépülő gombafehérjék okozhatják. Az immuntoleranciából fakadó funkciózavar adhat magyarázatot a gyermekkori leukémiára és más daganatokra. (Ne felejtsük, ezeket a fehérjéket, pl. a kitint ki lehet mutatni bármelyik rák sejtfelszínén!)
3. nem természetes úton kerülnek be idegen anyagok a szervezetbe.
Próbált már akkorát tüsszenteni, hogy a vírus beszélgető partnere karjába fúródjon? A tuberculosis bacillusa sem tud egyenesen az izomba jutni, és onnan fertőzni a szervezetet. Vagy a bőrt vagy a légutak vagy a bél nyálkahártyáját választja bejutási kapuként. Magam a műtéteknél az érzéstelenítőn kívül (amit csak intrakután, a hámszövetbe, maximum az irhába szabad befecskendezni, különben nem is hat – lévén itt vannak az idegvégződések) semmilyen injekción injekciót nem adok be a betegnek. Sem kollagént, sem hialuronsavat, sem kutyagumit. Mert egyik sem junta be ilyen módon “fiziológiásan” a szervezetbe.
4. az izomba adott idegen anyagok akadály nélkül kerülnek a nyirok utakba és a véredényekbe.
Ez sajnos, így van, különösen a védőoltások esetében javasolt mélyen beadott injekcióknál, amikor ereket még a vékony tűk is elszakítanak. Talán kevés kollega és kollegina emlékszik a bőrgyógyászatra, különben tudnák, a legszorosabb sejtkapcsolat a hámsejtek között van, amit még speciális kapcsok, a “desmosomák” is erősítenek. Működésükhöz kalcium kell, így van jelentősége többek között a D3-vitaminnak a rákképződés kialakulásának gátlásában, a sejtszóródás, az áttétképződés megakadályozásában.
E szoros, többrétegű sejtsor a bőr esetében még elszarusodással is védekezik a behatoló mikrobák és más idegen anyagok ellen, míg a légutak és a gyomor-béltraktus elsődleges védelmi vonala nem szarusodik el, helyette nyákkal védekezik a betolakodók ellen. De hát nem is itt akarják bejuttatni az oltóanyagot a doktor nénik és a doktor bácsik, hanem kis csövekkel mélyen az izmunkba! A nyirokrésekbe, a véredényekbe!
5. a beadott kórokozók nem találkoznak az ún. dendritikus őrszem-sejtekkel.
A test mikroorganizmusok elleni saját védekezése közvetlenül a bőr/nyálkahártya felületén kezdődik. Több sejt vesz részt az idegen anyagok elleni védelemben. Ezek közé tartoznak olyan, nyúlványokkal rendelkező sejtek, melyek első leírójukat, Paul Langerhanst idegsejtre emlékeztette.
Az ő neve alapján elnevezett sejtek valódi funkcióját viszont Ralph Steinman, kanadai kutató tisztázta, így a dendritikus sejtek és az adaptív immunitásban játszott szerepének felfedezésének elismeréseképp neki ítélték 2011-ben az Orvosi Nobel-díjat – posztumusz, mivel a tudós órákkal a döntés előtt halt meg. Ezek a sejtek a csontvelőből származnak. A hámba kerülve rendezett hálózatot hoznak létre, a falósejtekkel és granulocitákkal együtt az immunrendszer "őrszemei”.
A Langerhans sejtek aktiválják az alvó T-segítő sejteket, és immunválaszt indítanak be. Az antigénekkel (vírusok, allergének) történt találkozás után a Langerhans sejt elhagyja az hámot, és a nyirokereken keresztül a nyirokcsomóba jut. Eközben a sejt érési folyamaton esik át, ami aktiválja a bemutatott antigénre specifikus receptorú T-segítő sejteket. Ilyen módon irányítják az immunrendszer reakcióit.
Ha ez a lépés kimarad, és a kórokozó pl. tűszúrás útján mélyebb szövetekbe kerül, a kialakuló védekezés nem hagy tartós „emléket”, ismételni kell az oltást, hogy a keringésben lévő „naiv” immunsejtek valamennyi immunglobulint mégis készítsenek. Ez magyarázza, miért kell ismételni a védőoltásokat. Ugyanilyen nyúlványos sejtek vannak a bél és a légutak nyálkahártyáján. Ezek ismerkednek a táplálék vagy a levegő különböző allergénjeivel éppúgy, mint a kórokozókkal. Ez a TERMÉSZETES immunitás.
6. a segédanyagok (Hg és Al) agy- és idegkárosítók (ADEM, Alzheimer, Parkinson, SM).
Az evolúció kapcsán a fémionok közül elsősorban azok juthattak fontos szerephez a biológiai rendszerekben, amelyek a természetben nagy gyakorisággal fordulnak elő, és azok, amelyek a biológiai rendszerek számára hozzáférhetőek. Ez azt jelenti: olyan kémiai alakban vannak jelen, hogy azt a biológiai rendszer fel tudja venni, és bizonyos biológiai funkciókban hasznosítani tudja. Az alumínium, a higany, a kadmium vagy a titán nem ezek közé tartozik. Az alumíniumnak nincs semmilyen előnyösnek tekinthető biológiai tulajdonsága – a mérgező fémek közé soroljuk, és ugyanez vonatkozik a többi elemre is.
Hogy kerülhet mégis az oltóanyagokba alumínium és higanyvegyület? Mindkettőről ismert komoly idegrendszer károsító hatása még úgy is, hogy belélegezzük a higanyt – emiatt betiltották az ilyen hőmérőket, vérnyomásmérőket – vagy szép lassan kioldódó alumínium rakódik le az agyba az ebből készült használati tárgyakból veő- és főzőeszközökből. Izomba adva nem veszélyesek?
7. a segédanyagok csak látszólag fokozzák az immunitást.
A thiomersal ás az alumínium vegyületek erőteljes immunválaszt alakítanak ki, de ez természetes, hiszen mérgek, a szervezet tiltakozik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy használatukkal fokozottabban tudna védekezni a szervezet a bejutó mikroorganizmusokkal vagy azok bármilyen testi anyagával szemben. Kutatások egyébként inkább azt támasztják alá, hogy a megosztott figyelem miatt inkább csökken a specifikus immunitás a kórokozókkal szemben.
8. a segédanyagok autoimmun betegségeket okoznak (SM, cukorbetegség…).
Ez is bizonyított tény, de a mellékhatás bejelentés lazasága miatt, s az orvosokba nevelt – “semmilyen komoly mellékhatása nincs a védőoltásoknak” – hivatalos állítások miatt eszükbe sem jut összefüggésbe hozni a betegségeket az általuk beadott oltásokkal. Lelkiismereti válságot okozna, ha jól belegondolnának, mit tesznek?
9. soha nem tart egy életen át a védőoltás hatása (influenza – mutáció; kullancs – 1-2 év).
A mikrobák nem tudnak olyan gyorsan áthatolni nemcsak a bőrön, de a nyálkahártyákon sem, így a Langerhans sejteknek van idejük megtanítani az immunitás valamennyi szereplőjét a helyes védekezési stratégiára. Ez egy életre szól – ezt nevezzük természetes immunitásnak. Miután a mesterséges immunizálással gyakorlatilag hátba támadják a szervezet védekező rendszerét, kínjában az lényegesen gyengébb védvonalat alakít ki.
Azon is érdemes lenne elgondolkozni, vajon tényleg olyan okosak az immunsejt-klónok, hogy egy életen át termelik az ellananyagokat akkor is, ha már nincs szükség rájuk, vagy mindig jelen maradnak bennünk mikrobák a fertőzés lezajlása után is? Az antitest-titer, a termelődés mértéke jól monitorizálja a gyógyulást, de miért nem tűnnek el a védőanyagok teljesen?
10. a legyengített kórokozók a szervezetben újra patogénekké válhatnak (mutáció, pleiomorfia).
A pleomorphismus felfogás alapján, sosem fordul elő mutáció, csak egyszerűen pleomorphizmus. Günther Enderlein, egy XIX. századi német orvos és tudós szerint a baktériumok "táptalaja", minden embernél más és más. Felfedezte a protitokat a vérben, amik baktériumokká és más mikrobákká tudnak alakulni, amikor megváltoznak a belső körülmények (pH érték, méreganyagok, érzelmek). Értelmezése szerint a betegségek akkor jelennek meg, amikor a test szimbiózisa – belső egyensúlya – megbomlik.
Az 1920-as években, az USA-ban Royal Raymond Rife az általa feltalált különleges mikroszkóp segítségével olyan vírus-méretű polimorfikus részecskéket tudott vizsgálni, amelyek változtatták helyüket.
Egy évtizeddel később, Wilhelm Reich, egy USA-ba költözött osztrák tudós, felfedezte bionjait, amelyek különböző mikrobákká tudtak alakulni, a páciens érzelmi állapotának megfelelően. Úgy hitte, ezek a bionok az élő és holt anyag határán vannak, vagyis jelenlétüktől függ, hogy egy anyag élő vagy holt, továbbá kimutatta, hogy sérülés nélkül tűrnek rendkívül extrém körülményeket, legyen az hőmérséklet, nyomás vagy akár sugárzás. Szó szerint elpusztíthatatlannak találta őket.
Napjainkban számos tudós jut ugyanerre a következtetésre. Jó példa erre Gaston Naessens, a jelenleg Québecben élő francia orvos, aki feltalált egy speciális mikroszkópot, amit "szomatoszkóp"-nak hív. Ezzel ő minden élő szövetben megláthatja a vírus nagyságú, fényt kibocsátó polimorfikus részecskéket, amiket szomatidoknak hív. Hatvan évnyi kutatás után Gaston Naessens bebizonyította, hogy ha az egyén egészséges, akkor a szomatidok egy három lépésből álló alakváltó cikluson mennek keresztül. Azonban az egyén immunológiai védőgátjait lelki tényezők - stressz, félelem, szegénység, önértékelés hiány, hirtelen érzelmi megrázkódtatás - vagy fizikai behatások, körülmények - alultápláltság, oltások, orvosságok, fluorid a fogkrémben, adalékanyagok, növényvédő szerek az élelmiszerekben, háztartási vegyszerek, speciális repülőgépekről nagy magasságból a lakosság szándékos mérgezése céljából titokban kibocsátott vegyi anyagok, mobiltelefonok stb. stb.) lerombolhatják. Az ember szomatidjai ekkor az átalakulás 16 lépéses polimorfikus ciklusába lépnek, hogy a beteg emberre jellemző alacsonyabb minőségű szomatidokká váljanak. Naessens kísérletei azt is bebizonyították, hogy a szomatidok az információ-hordozók, közvetlenül megváltoztatják a DNS-t, és ezáltal képesek teljesen átprogramozni a testet.
Ma már tudjuk, hogy pl. az ételből származó növényi DNS (feltehetően az állati is, de azt nehezebb elkülöníteni a saját, human örökítő anyagtól) túléli az emésztési folyamatokat, és kimutatható a vérben. Vajon ez is hozzájárul az evolúcióhoz? Hátborzongatóan érdekes kérdés.
11. a vírusok 1-2 évtized múlva onkogén ártalomként hathatnak (long active viruses).
A vírusok (és baktériumok) DNS-e és RNS-e beépülhet az emberi genomba, így mutációkat okozva rákkeltőkké válhatnak. Alapvető immunológiai tény. Nem veszélymentes tehát az az oltóanyag sem, ami nem a teljes vírust tartalmazza, csak örökítőanyagát.
12. a vírusok fehérjeburka, a baktérium fehérjék akár prionként viselkedhetnek később (CJ-kór).
A prionoktól avló félelmet a táplálékunkban előforduló formájuk alapozta meg a kerge marha-kór és a Creutzfeld-Jacobs betegség kapcsán. Mint a korábbi részeknél leírtam, ma már azt is tudjuk, nemcsak fehérjék, DNS, RNS darabkák is bejutnak a vérünkbe a táplálékból, pedig korábban azt gondoltuk, az emésztés minden veszélyes komponenst semlegesít. Szerintem a kutatások egyik legizgalmasabb fejezete nyílt meg ezekkel a felismerésekkel.
Szóval veszélytelen injekció formájában mélyen az izomba állati fehérjét (pl. ugye a tojást) vagy vírus fehérjeburkot beadni?
13. helyi szövetkárosodás mindig kialakul valamilyen mértékben.
Fájdalom az esetek kb. 80%-ában, duzzanat és pirosodás kb. 25%-ban, súlyos mellékhatások, pl. gennyedés kb 8%-ban előfordulnak. Emellett persze igen gyakori a láz, és legtöbbször maga a betegség speciális tünetei is megjelennek a beoltott személyen.
14. a beadott kórokozók mellett más szennyeződések is lehetnek (tojásfehérje, fekália…).
Dr. Mark Randall, egykori vakcinakutató, aki éveken keresztül az USA-ban nagy gyógyszergyárak laborjaiban és a National Institutes of Health-nek, az USA egészségügyi kutatóintézetének dolgozott, azt mondja: “A közvélemény azt hiszi, hogy ezek a laborok, ezek az előállító üzemek, a világ legtisztább helyei. De ez nem igaz. Rendszeresen találkozunk szennyeződésekkel. Minden lehetséges piszok bekerül az oltóanyagba.”
15. a beadott kórokozók mellett más mikrobák is belekerülhetnek a védőoltásokba (HVB, HIV, HSV, SV40…).
Dr. Mark Randall mondja: "Az sv40 azért került a polio oltóanyagába, mert annak egy része majomvese-idegből állt. De itt most másról beszélek, magukban a laborokban a feltételekről. A hibákról. A tévedésekről, melyek hanyagságból fakadnak. A később ráksejtekben kimutatott sv40 ügyét inkább strukturális problémának mondanám. Ez egy probléma volt, melyet az előállítás során belekalkuláltak. Ha majomvesét használunk oltóanyaghoz, akkor ezzel minden kórokozónak, melyek ismeretlenül ezekben a vesékben találhatók, ajtót és kaput nyitunk.
A Rivamexben (kanyaró elleni oltás) tyúkvírusokat találtunk. A himlőoltásban akanth-amőbákat mutattunk ki, ezek amőbák, melyek az agyat széttagolják; és még a majom-cytomegalovírust. A Rotavírus-oltóanyagban találtuk a spumaretrovirust. Avian-leukosi-vírusokat az MMR és az influenza-oltóanyagokban. Különböző mikroorganizmusokat a Milzbrand oltóanyagban. Potenciálisan veszélyes enzimgátlókat különböző oltóanyagokban. Kacsa-, kutya- és nyúlvírusokat a rubeola-oltóanyagban. És a pestis vírust az MMR-oltóanyagban.”
16. a beadott kórokozóra nézve a beteg vírus- ill. baktérium-hordozónak tekinthető.
Ön szerint melyik veszélyes a másikra? A beoltott, számos mikrobával biztosan fertőzött gyermek vagy a “bolond és felelőtlen szülők kölyke", aki semmilyen oltást nem kapott, és mégis teljesen panaszmentes?
17. a beoltott kismama fertőzheti a magzatot ill. a csecsemőt a méhlepényen ill. a tejen keresztül.
Tudjuk, hogy a mikrobák átmehetnek nemcsak a méhlepényen keresztül a magzatba, hanem bekerülnek az anyatejbe is. Lázas kismamának nem javasolják emiatt a szoptatást. A 2-es pontban leírtak szerint tehát nem tarthatjuk veszélytelennek a várandósok és szoptatós anyukák oltását.
18. a kismama környezetében beoltottak fertőző forrásként tekinthetők.
Ha a vírusok, mint korábban leírtam, évtizedek múltán is okozhatnak keserves meglepetéseket, nem lehet cél szinte mindegyiket begyűjteni. Az AIDS kapcsán azt kell mondani a betegnek, hogy: “Bár önnek a vérében kimutatható a HIV vírus, ön nem AIDS-es, csak hordozója a vírusnak.”
Ha igaz az, amit Randall doktor mond, sokan hordozunk szervezetünkben a különféle ismert és még nem is ismert mikrobákból!
19. a védőoltást gyenge immunitású embernek beadni azt jelenti, ha túléli ezt a szándékos fertőzést, megérdemli, hogy életben marad.
Az Országos Epidemiológiai Központ szerint ugyanis nem tekinthető ellenjavalltnak egyik alábbi kórállapot sem:
• allergia, asztma, (atópiás allergiás betegségek nyugalmi szakasza); atópiás
• dermatitis, alimentáris tojásfehérje allergia,
• görcsös eszméletvesztés a családi anamnézisben;
• helyi szteroid kezelés;
• ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség;
• krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség;
• neurológiai betegségek stabil állapota (pl. központi idegrendszeri bénulás, kontrollált epilepszia) és Down-szindróma;
• újszülöttkori sárgaság;
• újszülöttkori kis súly;
• koraszülöttség;
• alultápláltság;
• betegség lappangási ideje.
19. több kórokozó egyidejű beadása esetén kisebb az esélye az immunitásnak az eredeti mikroba legyőzésére.
Erről az jut eszembe, mit tesz az, akit körbeállnak késsel, baltával, pisztollyal felszerelt emberek? Azért kisebb az esélye még elfutni is, mintha csak egy támadója lenne.
20. a védőoltásokban szereplő mikrobák genetikailag módosított lények, nem természetes formában szerepelnek bennük.
Ez nem hasonlít a biológiai fegyver fogalmához?
21. az előrejelzések logikusan soha nem lehetnek 100%-ban biztosak.
Érdekes párhuzamot látok azzal amikor a maffia tagok vagy épp rendőrök védelmi pénzt szednek áldozatuktól. Ebben az esetben az utóbbi az állam illetve annak adófizető polgára, előbbiek – találja ki!
22. a bioszférában élő vírusok és baktériumok, gombák megtalálhatók a használati tárgyakon, épületek szellőző berendezésén éppúgy, mint 30 km magasan a levegőben lebegve, vagy a klórozott vizekben. (extremofilek).
Az űrhajózás korában többet illene tudni az orvosoknak is az élet alapvetően mindent túlélő tulajdonságáról. Ám nemcsak a fölöttünk lévő dolgokról nincs tudomásunk, a tengerek mély vizeiben, mondjuk 8.000 méteren kevesebben jártak, mint a Holdon! Alig tudunk valamit az élőlények változatosságáról, extrém alkalmazkodási képességükről.
Még mindig használatos pl. a fagyasztásos kezelés vírusos szemölcsök esetén, amikor tudjuk, hogy a világűr lényegesen hűvösebb -270 °C-át is túlélik a vákuumban akár évmilliókig. De még az őssejtek vagy a spermium is vígan tárolhatók -180 °C-on!
23. a fenti légkörben élő tonna milliónyi mikroba leülepedését segíti a környezet szennyezés, kondenzcsíkok, chemtrail.
Megint előjönnek a nehézfémek, amiken kiülepedve lassan a légutainkba és a bőrünkre, szemünkbe kerülnek az alumíniumot és báriumot igen csak kedvelő mikrobák.
24. a napszél évszaki periódusai mindezt igen felerősítik, a járványok csúcsa mindig egybeesik a napfoltmaximumokkal, napkitörésekkel, korona-kilövellésekkel (űridőjárás).
Én még tanultam arról, hogy a fertőző betegségek, járványok csúcspontja pontosan egybeesik a napfolt-maximumokkal. Az megint más, hogy a mostani megfigyelések ezek szabálytalan jelentkezését támasztják alá a korábbi 11,2 évenkénti nagy napkitörési ciklusokkal szemben.
Az egyenként is önálló életre képes mikrobák bizonyítottan kevésbé érzékenyek a kozmikus és a Napból jövő sugárzásokra, mint az emberi szervezet, mely kb. 70 billió sejtből áll, s a köztük lévő kommunikációt zavaró jelek miatt különböző betegségekkel reagál.
25. A laboratóriumi vírusok megvadulhatnak és patogénekké válhatnak (biológiai fegyverek).
A folytonos mutáció lehetősége főként a vírusoknál jól ismert, így kiszámíthatatlan lesz maga az oltóanyagban szereplő mikroba is.
Ahogy egyre több ismeretünk lesz, ezek a pontok még szaporodhatnak.
(Dr. Kohán József http://www.borgyogyaszat.com/leggyakoribb-problemak/vedooltasok-veszelye.html)
|