A KRUMPLI ÉS AZ INZULIN


Angiogenezis

Angiogenezis

(Az elhizás és az angiogenezis kapcsolata.)

 

 

Előbb azonban a rákbetegségről szeretnék szólni, mert egyrészt szintén kapcsolódik az itteni témához, másrészt, mert az eddigi ismertekkel ellentétben a rák leküzdésében nem az immunrendszer működik közre, hanem egy attól független mechanizmus, amelyet egy magyar tudós, dr. Kulcsár Gyula fedezettt föl.

Dr. Kulcsár Gyula, biokémikus/rákkutató, a szervezet tumorellenes védekezését kutatja. Kutatásainak eredménye a "természetes tumorellenes védelmi rendszer". „A daganat ellen nincs általános gyógyszer, csak maga a szervezet, amely, amig jól működik, állja a versenyt a tumorsejtekkel.” (Dr. Kulcsár)
Dr. Kulcsár Gyula kutatásai szerint a rákos sejtek elpusztítására a szervezetünknek az immunrendszerünktől függetlenül mőködő, külön védelmi rendszere van. E védelem, kifejezetten e célra létező, a vérből kimutatható s elkülönithető molekulákból áll.
Az eddigi ismereteink szerint az immunrendszerünk a rák ellen is véd minket. Ettől eltérően azonban dr. Kulcsár a kutatásai során rájött, hogy az immunrendszer inkább a fertőzések, (főképpen virusos fertőzések) leküzdésében jeleskedik, a rákos sejteket viszont egy az immunrendszertől függetlenül működődő rendszer pusztitja. Kulcsár professzor ezt a rendszert "természetes tumorellenes védelem" -nek nevezte el. A ráksejteket bizonyos molekulák, egymás hatását erősitve pusztitják. 16 ilyen molekulát talált. Ezekből a molekulákból az egészséges sejtek mindig annyit vesznek föl amennyire szükség van, a rákos sejtek pedig, "amennyit csak birnak". Ezek a molekulák, amint bejutnak a rákos sejtbe, a rákos sejt "öngyilkosságot követ el", beindul az apoptózis (programozott sejthalál).
Ahhoz azonban hogy e természetes védelmi rendszer kifogástalanul tudjon működni, ugyancsak tápanyagok szükségesek...!



Az angiogenezis

„A rák különböző típusaiban van egy közös vonás: Az érképződés anomáliája, amely ugyan nem kiváltó oka, de velejárója és elengedhetetlen feltétele a daganat növekedésének. Napjaink rákgyógyítás-kutatásának egyik vezető irányzata a daganatok érképződésének gátlása: Elégtelen vérellátás hiányában a daganat éhezik, növekedése lassul vagy megáll, sőt kedvező esetben a folyamat meg is fordulhat.” ( http://daganatok.hu/prevencio/erkepzodes-gatlas-szerepe-a-rak-kiehezteteseben )

William Li, az Angiogenézis Alapítvány munkatársa előadása ( http://www.ted.com/talks/william_li ) az angiogenezisről szól, valamint arról, hogy csupán az élelmiszereinket megfelelően megválasztva, is megelőzhetők a betegségeink többsége.

Rövid kivonat az előadás tartalmából:

A testünk szabályozni tudja a vérerek számát. Ezt az angiogenezis stimulátorai és inhibitorai által tudja megtenni. Ha a testünkben valahol érburjánzásra van szükségünk, a szervezetünk ezt az "angiogén-faktor" nevü fehérjékkel éri el, melyek az új erek növekedését stimulálják. Amikor az erekre már nincs szükség tovább, a testünk "visszanyesi" őket az alapállapotra.
Számos betegségnél, nem tudja visszanyesni a testünk az extra-ereket, vagy nem tud elég újat növeszteni a megfelelő helyen és időben. Ezekben a helyzetekben az angiogenezis egyensúlya fölborul. Az angiogenezis egyensúlyának fölborulása számtalan betegséget eredményezhet. Például az elégtelen angiogenezis (a túl kevés ér) lassan gyógyuló sebekhez, szivrohamhoz, rossz keringéshez, agyvérzéshez, stb. vezethet. A másik véglet a túlzott angiogenezis (a túl sok ér) is betegségekhez vezet. Ez történik a rák, a reuma, az elhizás, alzheimer kór, stb. esetén.

Az angiogenezis fémjelzi a rákot. A rákok vérellátás nélkül kezdődnek. A szervezet képessége, hogy az angiogenezist szabályozza. Amikor jól működik, megelőzi, hogy az erek táplálják a daganatokat.
Fontos tudni, hogy az étrend mint környezeti tényező felelős a rákos megbetegedések 30-35%-áért! Azonban annál hogy mit vehetnénk ki az étrendünkből, sokkal fontosabb az, hogy mit adhatunk az étrendünkhöz(!), ami természetes antiangiogén! Az anyatermészet ugyanis bővelkedik természetes angiogenezisgátló élelmiszerekben!
Pl heti három alkalommal fogyasztott főtt paradicsom képes akár 50 százalékkal csökkenteni a prosztatarák veszélyét!

Az előadásban látható egy táblázat, amelyben a következő élelmiszerek lettek fölsorolva: Zöldtea, eper, földiszeder, málna, áfonya, narancs, grépfruit, citrom, alma, ananász, cseresznye, vörösszőlő, vörösbor, kelkáposzta, kínaikel, szójabab, ginzeng, maitake, édesgyökér, kurkuma, szerecsendió, articsóka, levendula, tök, tengeriuborka, tonhal, petrezselyem, fokhagyma, paradicsom, olivaolaj, szőlőmagolaj, keserűcsokoládé. (Természetesen ennél sokkal több antiangiogén élelmiszer van.)

Közbevetőleg megemlitem, hogy létezik angiogenezisgátló gyógyszer is!
„Az Avastin hatóanyaga a bevacizumab, mely egy humanizált monoklonális antitest (egy bizonyos típusú fehérje, amelyet normál esetben az immunrendszer termel, hogy a szervezetet megvédje a fertőzésektől és a rosszindulatú daganatoktól). A bevacizumab szelektíven kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett humán vaszkuláris endoteliális növekedési faktorhoz (VENF), ami a vér- és nyirokerek belső falán található a szervezetben. A VENF fehérje hatására érhálózat alakul ki a daganatban; ezek az erek juttatják el a daganathoz a tápanyagokat és az oxigént. Ha a bevacizumab kötődik a VENF- hez, megakadályozza a tápanyagokat és az oxigént szállító vérerek kifejlődését és növekedését a daganatban, és ezáltal megelőzi a daganat növekedését.”
( http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/avastin_25_mg_ml_koncentratum_oldatos_infuziohoz/14307 )



A szénhidrát nem a legfőbb oka az elhizásnak! Az inzulin, egy "raktározó hormon". A (magas) inzulinszint, "kényszeríti" a szervezetet hogy raktározzon. Ellenben a zsirraktárakhoz nem fér hozzá a szervezet mindaddig amig a vérben ott van az inzulin. S márpedig a szénhidráton alapuló étrend miatt, mindig van inzulin a vérben. Mondhatni, egyenes az ut az elhizáshoz. Mégis!: Az ember képes hosszu életet élni - betegségek nélkül(!), csupa szénhidráton is!

William Li az előadásában külön szólt az elhizásról! ( http://www.ted.com/talks/william_li ) „... mint kiderült, a zsirszövet, a háj, nagyban angiogenézis-függő. És, mint a daganat, a zsir ott nő, ahol az erek! A kérdés: lefaraghatjuk-e a zsirt a vérellátás elvágásával? Ha egy genetikailag kövér egérnek angiogenézis-gátlót adsz, fogy. Ha abbahagyod a kezelést, visszaszedi a súlyt. A kezelést megismételve, megint fogyni kezd. Abbahagyva, megint hizik. "Jojózni" lehet a súlyával egyszerüen az angiogenezis gátlásával. ... ... Az igazán lenyügöző, az hogy nem tudjuk ezeknek az elhizott egereknek a testsúlyát a normális egerek testsúlya alá levinni!”

A dr. William Li előadásában látható táblázatban fölsoroltak közt a burgonya nem szerepelt ugyan, de a rokona, a paradicsom, igen. Ha ezt figyelmbevesszük, akkor nincs mit csodálkoznunk azon hogy az oly "veszélyes" krumpli is angiogenezisgátló, s ami mégérdekesebb, hogy éppen a "méreganyagának", a szolaninnak van ilyetén hatása: „... több tanulmány szerint a szolanin igéretes hatást mutatott daganatos sejtek esetében, fékezte azok osztódását, gátolta az érképződést és az áttétek kialakulását...” (http://alimento.blog.hu/2014/05/09/az_edesburgonya Az idézetben emlitett tanulmányok hivatkozásai pedig itt találhatók: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=solanine+cancer)

Ezekután: TEKINTVE HOGY A KRUMPLI FOGYASZTÁSA NEM EREDMÉNYEZ MAGAS INZULINKIVÁLASZTÁST; SŐT, A BENNE TALÁLHATÓ REZISZTENS KEMÉNYÍTŐ CSÖKKENTI AZ ELHIZÁS KIALAKULÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT; ÉS A BENNE KISEBB-NAGYOBB MENNYISÉGBEN MINDIG JELENLÉVŐ SZOLANIN RÉVÉN (A KRUMPLI) MÉG ANGIOGENEZISGÁTLÓ IS, AKKOR IMMÁR MEGALAPOZOTTAN KIJELENTHETŐ HOGY A BURGONYA ÉPPENHOGY AZ ELHIZÁS ELLEN HAT ÉS NEMPEDIG ELŐIDÉZI AZT!

(De a burgonya veszélyessége miatt már egyébként sem kell aggódnunk, mert itt van már a génmódositott krumpli!
A http://www.ma.hu/eletmod.hu/230829/Itt_a_nem_veszelyes_genmodositott_krumpli link alatt olvasható cikkből megtudhatjuk, hogy a GMO-krumpli egyáltalán nem veszélyes ránk, mivel nem meduza-gént ültettek bele, hanem "csak belepiszkáltak egy kicsit a krumpli génjeibe", tehát a krumpli "százszázalékig krumpli maradt"...
Hát azért én mégis kételkedek a veszélytelenségében egy ici-picit, meg abban is hogy krumpli maradt! Mert az ember csak a Teremtő által teremtett burgonyát nevezi burgonyának! Amit ember állít elő, az valami más, mégha csak egyetlen gén is a különbség!)

A legnagyobb husfogyasztó ország az USA. ( http://bharata.hu/tudatos-taplalkozas/huslista-avagy-nemzetek-es-husfogyasztas.html ) S amellett az USA a mű-ételek országa is, természetes élelmiszert alig fogyasztanak.
Az indiaiak viszonylag kevés hust esznek. Szénhidrátot viszont annál többet. Nem mellőzik a keményítőben gazdag élelmiszereket, mégsem India az elhizottak országa, hanem az USA!
Indiában nemcsak a multban hanem ma is, gazdagon füszereznek! Sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. Azonkivül, sok erjesztett étel is szerepel az étrendjükben!
Ismerjük az indiaiak étrendjét, minek alapján tudjuk, hogy a William Li előadásában emlitett valamennyi élelmiszer amely képes az angiogenezis egyensúlyát fönntartani, szerepel benne!

Ez a legvalószinübb magyarázata az egészségnek azon népek körében, akik noha sok szénhidrátot esznek, mégsem elhizottak!

(Pl „A kitavaiak kizárólag gyökérzöldségeken (jam, édesburgonya, nyílgyökér, tápióka), gyümölcsökön (banán, papaja, ananász, mangó, guava, görögdinnye és sütőtök), zöldségeken, halon és kókuszon élnek.” (http://www.tenyek-tevhitek.hu/kitava.htm) Aztán van olyan természeti nép, amelynek tagjai 80%-ban édesburgonyán élnek, állati-fehérje-bevitelük döntő többségét pedig azok a rovarok és puhatestűek teszik ki, amelyek kvázi az édesburgonyán élősködnek! Mégis egészségesek, fittek, nem elhizottak... A másik véglet - az észak-amerikai eszkimók, az inuitok, ketogén módon táplálkoznak. Az ausztráliai Arnhemföldön élő ambarrák ~75%-ban növényi étrenden élnek és csak 25% állati eredetü táplálékot esznek.)

Az emberi szervezet alkalmazkodó... Bár nem lényegtelen, de az egészséget elsősorban nem a táplálékaink fehérje-, zsir- és szénhidrát-aránya dönti el. Fontosabb nála az élelmiszereink természetessége, meg az, hogy az étrendünkben olyan táplálékok is szerepeljenek amelyek képesek fönntartani az angiogenezis egyensúlyát.



(A folytatás az "Irtó - ártó" c. menüpont alatt található.)


Szeretnél egy ilyen weblapot teljesen ingyen?
Ez a weboldal a Nanoweb honlapszerkesztővel készült.
© Minden jog fenntartva.