A KRUMPLI ÉS AZ INZULIN


Egészség rostok nélkül?

Egészség rostok nélkül?

 

 

Hogyan kerül a belekbe a viz.

Hummel szerint a bélrendszer nem működhet rostok nélkül. - Ami egyrészt nem igaz, másfelől, a bélrendszer betegségeinek legtöbbje esetében a rostos étrend kifejezetten káros. Ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy bélbetegségekben a rostos étrend a bajt nem szünteti, hanem fokozza.

Tudvalevő, hogy a megivott viz nem a belekbe kerül, (?) hanem a vérbe. S Hummel doktor addig kutatott mignem arra is "rájött" hogy a belekbe csak és kizárólag az ételekkel kerülhet viz.

Azonban! Prof. dr. Fereydoon Batmanghelidj szerint, egészséges szervezetben, a belek képesek a sejtek-körüli térből vizet elvonni!
Idézet dr. F. Batmanghelidj "A tested vizért kiált!" cimü könyvéből: „Testünk vizhiányának megszüntetésére kettővel több pohár vizet kell innunk a legnehezebb étkezések körül vagy lefekvés előtt. ... ... Az étkezésiidőkhöz beállitott vizfogyasztás megelőzi a vér besürüsödését, ami egyébként a táplálékbevitel következménye lenne, mivel vizet von el a sejtek-körüli térből.”
Tehát kerül viz a belekbe akkor is ha nem eszünk rostos ételeket!
Viszont a bélrendszer kizárólag akkor vonhat el vizet a sejtek-körüli térből, ha elégséges mennyiségü viz van a szervezetünkben. Vagyis annyi vizet kell innunk hogy ne legyünk dehidratáltak.
„Amikor a test dehidratált, a meghatározott elsőbbrendüségi program szerint a rendelkezésreálló vizért egy adagolási- és elosztási-rendszer ... ... a hisztamin által irányitott és működtetett idegingerületátvivő-rendszer lép működésbe és kiváltja a vizbevitelt elősegítő alrendszerek működését is. Ezek az alrendszerek ujból elosztják a körforgásban lévő vagy a más helyekről elvonható vizmennyiséget.” (Dr. F. Batmanghelidj)
Dr. Légrády Péter pedig igy fogalmaz a "Tojás, táplálkozás, egészség" cimü könyvében: „Fontos tényező az emésztőtraktus muködésében a bőséges folyadékfogyasztás is, egyrészt mert a kellően híg ételpép könnyebben halad tova a belekben, másrészt pedig a vizoldékony anyagok fölszivódása csak oldott állapotban mehet végbe. És mert a szervezet egészének is nagy mennyiségü folyadékra van szüksége a normális muködéshez - s ezt a béltartalom rovására meg is szerzi magának!”
Tehát: Ha elég viz van a sejtek-körüli térben, akkor a bélrendszernek lehetősége van onnan vizet elvonni a működéséhez. Viszont ha nincs elég viz a sejtek-körüli térben, (azaz ha nem ittunk elég vizet,) akkor a szervezet egésze von el vizet (minden lehetséges helyről, pl) a bélrendszerből!

Ahhoz hogy viz kerüljön a belekbe, ügyelnünk kell rá hogy étkezések előtt félórával mindig igyunk egy pohár vizet. Valamint étkezések után 1-2 órán belül ugyszintén. „Ha nem iszunk vizet mielőtt bevisszük az ételt a szervezetünkbe, az emésztési-folyamat a test sejtjeinek viztartalékait vámolja meg.” ... ... „Reggeli, ebéd és vacsora előtt félórával egy pohár viz - kétórával mindenegyes étkezés után hasonló mennyiségü viz. ... ... Testünk vizhiányának megszüntetésére kettővel több pohár vizet kell innunk a legnehezebb étkezések körül ...” (Batmanghelidj)

(Dr. F. Batmanghelidj az egész életét a kutatásainak szentelte, melynek középpontjában a viz állt, s mi több, vizzel gyógyitott! A megállapításai valós alapokon nyugszanak.
A "A tested vizért kiált!" cimü könyv a neten is megtekinthető: http://users3.ml.mindenkilapja.hu/users/sissi6/uploads/Testedvzrtkilt.pdf
Dr. Légrády Péter pedig, szerintem a legkiválóbb szakértője az emésztésnek. A "Tojás, táplálkozás, egészség" cimü könyve megvásárolható a könyvesboltokban, de akár a neten is elolvasható a http://www.szamosmiklos.hu/tojaskonyv/ link alatt.)

A rostok előnye vitathatatlan... - Valóban?

A "rost-elméletet" - amit egy ír sebésznek, dr. Denis Burkitt-nek köszönhetünk, ugy fogadta el az orvostudomány (a 70-es években,) hogy nem született a témában egyetlenegy bizonyító erejü tanulmány sem. Ennek ellenére, azóta "hisszük", hogy a rostdús étrend "pucolja" a beleket, véd a (bél)daganatoktól, stb..
A rost-teóriának nincs epidemiológiai bizonyítéka! - Ellenben az tény, hogy az eszkimók, a maszájok és még mások, gyakorlatilag nem fogyasztanak semennyi rostot, mégis föllelhetők náluk a "rostoknak köszönhető" előnyök! Amerikában meg, mindenki mindent rosttal eszik és mégis, a végbélrák, az IBS, a Crohn, stb. előfordulása, az egekben van! (Dr. Zimonyi http://www.zimonyi.hu/?p=3101)

Dr. Séllei Lajostól való a következő idézet: „... Több mint 50 évvel ezelőtt Dr. Dennis Burkitt brit sebészként dolgozott Afrikában, tőle származik és nevéhez kötődik az ún. Burkitt-elmélet:  az árpakenyér megelőzheti a gyulladásos bélbetegségeket. Ez a teória az alapja a jelenlegi élelmi rostajánlásoknak is, azaz a rostban gazdag táplálkozás egészségre kedvező hatású.
A rostokkal kapcsolatos elméleti okoskodások a késő ’60-as évekig nyúlnak vissza, amikor Dr. Burkitt megsejtette, hogy különbség lehet az Afrikában élő és az Angliában élő britek valamint az afrikaiak emésztése között. Személyes véleménye semmiféle tudományos tanulmányon nem alapult és ő maga sem végzett még csak ellenőrző vizsgálatokat sem elméletének igazolására.
Feltételezése, hogy az afrikaiakat az élelmi rostok tették egészségesebbé hatalmas tévedés volt.
Ennek oka, hogy a doktor csak az élelmi rostokra koncentrált a számos egyéb ismeretlen étrendi különbség helyett (pedig semmiféle csak rostokkal kapcsolatos változót, csoportot nem különített el). Annak ellenére, hogy nagyon jól ismerte az akkori átlag brit lakosság bélrendszeri problémáit, sőt azt is, hogy az Afrikában élő britek is az őshazából behozatott finomított élelmiszereket fogyasztották. ...” (http://paleomedicina.com/hu/blog/2013/06/az-elelmi-rostok-orvosi-tortenete-1)

Idézet Prof. dr. Fereydoon Batmanghelidj, "A tested vizért kiált!" c. könyvéből: „A hasnyálmirigy inzulint termel, hogy szabályozza a vércukrot és további lényeges enzimeket önt a bélrendszerbe. A hasnyálmirigy felelős ugyanakkor a béltraktus lugos kémhatásának visszaállításáért, mielőtt a sav a gyomorból a bélbe jut. A hasnyálmirigy állandó legfontosabb szerepe a vizes bikarbonát oldat előállítása és kiválasztása, azé a lugos kémhatásu oldaté, ami a béltraktusba lépő savas anyagot közömbösíti. A lugos oldat gyártásához a hasnyálmirigynek a keringésből sok vizre van szüksége. Dehidráció alatt ez a folyamat nem hatékony. ... ... Amikor vizet iszunk, a gyomorba érkező viz térfogatától függően, egy hormont (idegingerület-átvivő anyagot), a "motilint" választja ki a szervezet. Minél több vizet iszunk annál több motilint termel a béltraktus és a vérkeringésben ez mérhető. A motilin béltraktusra gyakorolt hatása, amint a neve is jelzi, a bélfal ritmikus összehuzódását, perisztaltikus mozgását serkenti. E működés része az a szabályozás is, ami időzíti a béltartalom utjában lévő bélszakaszok "szelepeinek" nyitó- és záró-mozgását. Tehát, amikor elegendő viz áll rendelkezésre az emésztéshez, a hasnyálmirigy lugos bikarbonátoldatot termel a felső béltraktus számára, hogy semlegesitse a savas gyomortartalmat. Ilyen ideális körülmények között a gyomorkapu a gyomor kiürítéséhez nyitott állásba kerül. A motilin e folyamat összehangolásában főszerepet játszik. A motilin egy "jóllakottsági hormon", amit akkor választ ki a béltraktus, amikor a viz a gyomorfallal érintkezik.”

Ebből megtudtuk, hogy valójában mi váltja ki a bélperisztaltikát! Persze, ha valaki ragaszkodik a rost-teóriához, ám legyen, - nála nyilván a rost váltja ki... De pl a maszájoknál egészen biztosan nem a rost teszi, tekintve hogy ők nem esznek rostot egyáltalán. Náluk, a motilin az ami igy viselkedik...! S valószinüleg nálam is meg nálad is és minden embernél!

„... A rostos táplálkozás hiánya is sok betegség okozója lehet. ... ... Több betegség megelőzésére alkalmasabb, mint bármely más vitamin! ... ... Ha kevesebb folyadék van a környezetében, akkor csak (mondjuk) 10-szeres mennyiségűt, ha bőségesebb a környezet folyadékellátása, akkor akár 1000-szeres folyadék mennyiséget zárhat magába a mikrorost-köteg, anélkül, hogy szétszakadna. Például ezért használható a széklet víztartalmának a szabályozására. Ha kevés a víz a székletben székrekedés esetében, akkor vizet visz a székletbe a mikrorost-köteg, ezáltal képlékenyebbé válik.” (http://drhummel.hu/2015/06/03/rostvitamin/)

Anélkül hogy az iménti idézet valóságtartalmát megkérdőjelezném...
A széklet viztartalmát a szervezet maga szabályozza! A széklet viztartalmának a szabályozásához bőségesen kell vizet inni és nempedig ahelyett rostot enni!
Normálisan, a széklet képlékeny állagának biztosítására/fönntartására, a bélrendszer vizet von el a szervezettől. Ezt azonban csak akkor teszi meg (illetve csak akkor teheti meg,) ha a viz optimális mennyiségben áll rendelkezésre a szervezetünkben (azaz ha elég vizet ittunk). Ha nem iszunk elég vizet, akkor a helyzet forditott, a bélrendszer kivonja a vizet a székletből mind az utolsó csöppig!
Ha vizet juttatunk a bélbe, pl "mikrorosttal", de inni meg nem iszunk, akkor a bél ugyancsak elvonja a vizet a székletből és a széklet ugyanugy puskapor-száraz lesz! („A bélrendszer fő feladatai közé tartozik az ürülékbõl való vizkiválasztás, azért hogy az ételek emésztése után ne vesszen túl sok kárba. A dehidráció állapotában a béltartalom a könnyü haladásához szükséges vimennyiség hiányában lassul. A lassulás miatt további kicsavarásnak van kitéve és akár az utolsó csepp viz is kivonódhat a béltartalom szilárd maradványából.” - Batmanghelidj)

A tapasztalat azt mutatja, hogy bélbetegségekben a rostos étrend a bajt nem szünteti, hanem fokozza!

Abban az esetben ha bőséges mennyiségü ivóvizet fogyasztunk, a rostokba zárt viz növeli a széklet tömegét, ezért erősebb lehet az inger a végbélben. Egészséges szervezetben, ez nevezhető előnynek. Tartós székrekedésben azonban a belek izmai kifáradnak, elvesztik erejüket és emiatt a perisztaltikus mozgás gyöngül, vagy akár el is marad. S jóllehet bélrenyheségben a megnövekedett széklettömeg ugyancsak kitölti a belet, (akár olyannyira hogy feszül a bélfal,) de a belek renyhe izmai megmozdítani sem tudják nemhogy beindítani/fönntartani a perisztaltikát, s igy mivel nem továbbítódik, a béltartalom mondhatni besül!
IBS-ben és akiket haspuffadás, hasmenés vagy szélgörcs kinoz, a rostok szintén nem segítenek, sőt, az utóbbi tüneteket a rostok súlyosbitják is. Colitis ulcerosában a rostok ugyancsak rontják a tüneteket. A Crohn-betegeknek meg, még a zöldségfélék és a gyümölcsök rostjai is gondot okoznak!

A belek egészségének a rostfogyasztás nem feltétele. Viszont fontos hogy kerüljön epe a patkóbél utolsó szakaszába, sőt lejusson a vastagbélbe is.
Dr. Légrády Péter világosan leirta a könyvében hogy az epének le kell jutni a vastagbélbe. Hummel pedig az egyik hozzászólásomra azt válaszolta, hogy nem ért egyet Légrády doktorral. - Kár. Mert a székrekedésnek nem a rostnélküli étrend az oka, hanem ami annál sokkal valószinübb, az hogy nem jut le epe a patkóbél utolsó szakaszába!
Idézet Légrády Péter könyvéből: „A vékonybél utolsó szakaszába lejutó epesavak a normális székelési inger kiváltásának legdöntőbb tényezői. Ebből következően: ha kevés epesav kerül a vékonybélbe, azaz ha nem üritjük rendszeresen, naponta a tömény epét az epehólyagból, akkor székrekedés lép föl.”
(Persze, a székrekedésnek egyéb okai is lehetnek. Komoly ok pl a pajzsmirigy-hormonok hiánya avagy hatástalansága. Meg magnéziumhiány is okozhatja. Stb..)

S a probiotikumok szedésének sincs egyértelmü előnye: Bizonyos esetekben, kifejezetten előnyös, mig más esetekben fölösleges.
Amikor bizonyitottan érdemes probiotikumot szedni: Antibiotikum mellé; hasmenéses betegség kapcsán; valamely fertőzés esetén (pl. Clostridium difficile); IBS-ben. Ilyen esetekben egyes baktérium- és gombatörzsek hatásosságát, tudományos bizonyítékok igazolják.
Amikor viszont oktalan illetve semmi értelme probiotikumot szedni: Cöliákiában; hasnyálmirigy-gyulladásban; allergiás betegségekben; tartós székrekedésben; Crohn-betegségben és colitis ulcerosában. (Bármit is állítanak a probiotikumok előállítói, ezekben a betegségekben a probiotikumoknak nincs pozitiv hatása.)

Az orvostudomány ügyet se vet sem Légrády doktor "tudományára", s mellőzi dr. Batmanghelidj megállapításait is!
Hummel doktor pedig ugy véli, hogy csak ételekkel kerülhet viz a bélrendszerbe. Hummel doktor ur vélekedése azonban csak dehidratált szervezet esetében igaz!

Fontos! A betegségekkel küzdő szervezet működése eltér az egész-séges szervezet működésétől! S márpedig, dehidratált szervezet, nem tekinthető egészségesnek!
Vegyük észre!: Vizzel kellőképpen ellátott szervezetben, a bélrendszer von(hat) el vizet a szervezettől, mig dehidratált szervezetben a működés forditott(!), azaz, a szervezet von el vizet a bélrendszerből.
Tehát mondhatjuk, hogy Hummel a szervezet normális folyamata helyett kinálja a mikrorostos géljét!

Persze másokkal is megesik hogy a szervezet valamely folyamata helyett kinálnak megoldást.

Dr. Légrády Péter világosan leirta a könyvében, hogy hogyan kerülhet a garatflóra - az egyébként normálisan steril - vékonybélbe és egyszersmind magyarázattal szolgál egy sor (föntebb emlitett) betegségtünet okára is: „... csökkent gyomorsavtermelés esetén a garatflóra normálisan jelen lévő tagjai lejutnak a patkóbélbe és ha a nyombélbe kiömlő epesavak nem pusztitják el a legfölső légutak(orrmelléküregek) és a garat lejutott baktériumait, a vékonybélbe kerülő - ott már rothasztó hatásu - kórokozók gázképződést, puffadást, szélgörcsöket, esetleg hasmenést okoznak. A vékonybél egyébként normálisan steril, abban a baktériumoknak semmi keresnivalójuk!”
Légrádyt azonban főképpen a következők miatt idéztem:
Szendi Gábor a "A SIBO és az IBS új, reménykeltő természetes kezelési módja" c. cikkében arról ir, hogy: „E bélrendszeri zavarokban közös, hogy a bélflóra összetétele rossz irányba tolódott el, elszaporodtak ill. "felköltöztek" a vékonybélbe olyan fajok, amelyeknek nemkivánatos hatásaik vannak. ... ... Tevékenységük következménye a fokozott gáztermelés vagy a bélmozgások befolyásolása. Pl. a metántermelő baktériumok hatása a székrekedés, mert a metán (de más termelődő gázok is) neurotranszmitterekként befolyásolják a bélidegrendszeren keresztül a bélmozgásokat.” (http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-belrendszeri-problemak-hatekony-termeszetes-kezelese-a-borsmentaolja-kapszula.htm)
Azután arról ir (Szendi,) hogy „Régi megfigyelés, hogy a borsmentaolaj enyhíti a különféle béltüneteket ... ... az enyhülést mutató tünetek jellegéből következik, hogy a borsmentaolajnak simaizomzatra gyakorolt lazító hatása van, ezáltal a bélmozgások nem görcsösek, továbbá a gázok nem panganak a belekben, hanem görcsmentesen távoznak.”
Hogy fölöslegesen ne szaporitsam a szót, - Szendi azt okumlálta ki, hogy (gyomorsavnak ellenálló kapszulába zárt) borsmentaolaj vékonybélbe való juttatása, a célból hogy elpusztitsa a (szerinte a vastagbélből) odakerült bacikat, megoldja a problémát.
Vagyis, Szendi is, a normális működést megkerülve, illetve a helyett kinál megoldást!
(Meg kell jegyeznem viszont, hogy borsmentaolajos kapszulát Szendi nem gyárt s nem is árul. Ám ez - a mi szempontunkból, tök'mindegy, a lényeg az, hogy a "pót-megoldás" nekünk pénzbe kerül. Ezzel azonban, természetesen, nem azt akarom mondani hogy a "borsmentaolajos gyógymód" nem működik. S nem akarom elhallgatni, hogy Szendi irt un. FODMAP-okról is, mely „olyan élelmiszereket takar, amelyekre sokan nagyon érzékenyek”. Vagyis amit Szendi a "Alapképzés a FODMAP-okról" cimü cikkében irt, az minden bizonnyal megfelel a valóságnak. http://www.tenyek-tevhitek.hu/alapkepzes-a-fodmapokrol.htm Mindez azonban messzebbre vezet, hiszen az ételallergia mögött immunprobléma áll.)

Az előbbiekhez nagyban hasonlit a "lugosítás-őrület" is, amellyel a népet az orránál fogva vezetik: A sav-lug-egyensúly a szervezet által precizen szabályozott. Ha a vérünk pH-ja tartósan eltérne a normális 7,38-7,42 tartománytól, abba belehalnánk. A normális működést a szervezet pufferrendszerei tartják fönn. (Vérpuffer, tüdőpuffer, vesepuffer.) Erre azonban csak akkor képes a szervezetünk, ha kellőképpen ellátott tápanyagokkal. (Legfőképpen nátriumml, káliummal, magnéziummal, kálciummal.) Tápanyagokban bővelkedő, normális élelmiszerek termelése/előállítása helyett, - illetve tápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyásztására buzdítás/sarkallás helyett, kinálnak nekünk egyesek "zöld löttyöt" és egyebeket... Jó pénzért, természetesen.

Az egészség kulcsa a megfelelő tápanyagellátottság.

A bélflóra hiánya, sérülése, nem oka a bélbetegségeknek, hanem következménye.
S a rostnélküli étrend sem vezet bélbetegségekhez! A bélbetegségek oka jellemzően tápanyaghiány, mivel az immunrendszer "egyensúlya", akár csak egyetlen hiányzó tápanyag miatt is, fölborul!

Az immunrendszer a kifogástalan működéséhez ezekre a tápanyagokra mindenképpen szükség van: Glutaminsav, glicin, cisztein, lizin, metionin, D-vitamin, C-vitamin, A-vitamin, K-vitamin, E-vitamin, magnézium, szelén és cink.
Sőt, még jódra is szükség van, mert azt meg a pajzsmirigy nem nélkülözheti, s márpedig a bélrendszer (ahol az immunredszer "lakik",) a működéséhez igényli a pajzsmirigyhormonokat.

Hummel doktor okfejtése szerint minden betegség kiindulópontja, gyulladás...
Az igaz hogy a betegségek többsége együttjár gyulladásokkal, (amiket az immunrendszer, fertőzések, vegyianyagok, tápanyaghiányok és stressz következtében hoz létre,) de nem minden esetben előzi meg gyulladás a bélbetegségeket! S emellett még az is fontos tényező, hogy amikor a bélműködés zavart szenved, (bármilyen oknál fogva,) olyankor az immunrendszer is "megbetegszik", mivel az immunrendszer ~90%-a a belekben van!
Ám mielőtt rátérnék az immunrendszer működésének rövid (de az általánostól eltérő) ismertetésére, fontosnak tartom alátámasztani az iménti állításomat. (Nevezetesen azt, hogy nem minden esetben előzi meg gyulladás a bélbetegségeket.) Szendi irja a "A glutén teljesen új megvilágításban" cimü cikkében:

„... A vizsgálat eredménye szerint a gluténérzékenység semmi jelét nem mutató betegek tünetei a glutén fogyasztásra romlottak. A vizsgálat során vizsgált immunológiai mutatókban változás nem jelent meg, azaz a tesztek alapján a betegek a glutén fogyasztás ellenére sem bizonyultak gluténérzékenynek. A vizsgálat tehát bebizonyította azt a régóta sejtett tényt, hogy létezik olyan gluténérzékenység, amely nem az ismert cöliákiás tünetképző mechanizmuson keresztül fejti ki hatását. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a gluténre állapotromlással, tünetfokozódással reagáló betegek fele nem is volt hordozója a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 géneknek, azaz mai ismereteink szerint nem lehetnének gluténérzékenyek.A tünetfokozódás nem gyulladásos természetű volt, ezt bizonyították a különféle mutatók (CRP és laktoferrin normál szintje). A bél áteresztő képessége sem változott meg a glutén csoportban. ...”
(http://www.tenyek-tevhitek.hu/gluten-uj-megvilagitasban.htm)

A belek egészsége, az immunrendszer egészsége...



Azonban mint a cikksorozat elején már leszögeztem, elmondom ujra, hogy én nem akarok senkit, sem Hummel doktor ellen, sempedig a találmánya a mikrorostos gél ellen hangolni! Kritikus hangvételü irományaimmal csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy a jó ételekről való lebeszélés káros. (S ezalatt nemcsak a burgonyát értem, hanem sokminden mást is, pl a sót, stb..) S noha nem mindenben értünk egyet, de a doktor urat tisztelem, nagyratartom!

Akinek az emésztésével nincsen baj, az a mikrorostos gélnek csak előnyét tapasztalhatja, ami többek közt annak is köszönhető, hogy (Hummel szerint) segíti a nyirokkeringést is. Ezenkivül, a benne található jókora adag Q1 koenzim is hozzájárul az egészséghez.
A föltalálója szerint a gél képes visszaépíteni a bélnyálkahártyát is. Ezt nem tudom sem cáfolni sem megerősíteni, azt viszont tudom, hogy a GAPS-diéta e téren már bizonyitott, ezért aki ilyen problémával küzd, annak bátran ajánlható. Azonban érdemes kipróbálni a mikrorostos gélt is.



(Az immunrendszer működésének ismertetését lásd a "A védőoltás" menüpont alatt.
A soronkövetkező részben az elhizás és az angiogenezis kapcsolatáról lesz szó.)




Szeretnél egy ilyen weblapot teljesen ingyen?
Ez a weboldal a Nanoweb honlapszerkesztővel készült.
© Minden jog fenntartva.