A századik majom

A századik majom

AVAGY HOGYAN KELETKEZNEK A JÁRVÁNYOK

A századik majom. (Idézet a Wikipedia-ból.)

„A "századik majom" -hatás egy áltudományos elmélet, amely japán tudósok kutatási eredményeit eltorzitva és kiszinezve városi legendává vált. Az elmélet szerint, ha egy fajban egy tanult viselkedési-mintát az egyedek egy bizonyos hányada (az un. kritikus tömeg) elsajátitja, akkor a viselkedési-minta hirtelen az összes egyed tudatába bekerül.
A történet először Lawrence Blair Rhythms of vision cimü könyvének előszavában bukkan fel 1975-ben, majd 1979-ben Lyall Watson irja le ismét Lifetide cimü könyvében. A történet Ken Keyes "A századik majom" cimü könyvének 1982-es megjelenése óta széles körben elterjedt, számos New Age -irányzatban rendkivül népszerüvé vált. Néhány tudós is hivatkozott az "elméletre", Rupert Sheldrake pl az általa javasolt "morfogenetikus mező" elméletének igazolását látta benne.
Watson arról számolt be, hogy 1952-ben (meg nem nevezett) tudósok a Japánhoz tartozó Kosima szigeten végeztek megfigyeléseket egy helyi makákó-populáción. A kutatók a majmokat édesburgonyával etették és arra lettek figyelmesek, hogy az egyik majom rájött, hogy hogyan kell a burgonyát a vizben megmosni a társai pedig utánzással sorra eltanulták tőle. Amikor 1958-ban "nem pontosan meghatározott számú majom" (amelyet Watson 100-nak feltételezett) szert tett erre a képességre, hirtelen ugrásszerüen megnőtt a viselkedést mutató majmok száma, nem csak a Kosima szigeten, hanem az összes környező szigeten található populációkban is. Watson szerint "a kutatók máig sem tudják pontosan, hogy mi történhetett". A Science Digest 1981-ben már ugy számol be a jelenségről, mint egy olyan rejtély, "ami már egy negyed század óta zavarba ejti a tudósokat". Watson azt a magyarázatot adta a jelenségre, hogy a viselkedési mintázat valamiféle paranormális uton átkerült a többi makákó tudatába is.”
(http://hu.wikipedia.org/wiki/A_sz%C3%A1zadik_majom_hat%C3%A1s?useformat=mobile)



A nagyipar rendre eltiporta aki v. ami nem szolgálta az érdekét. Pl az olajipar miatt nem érvényesülhettek találmányok százai, megvásárolta és vagy a fiókjába süllyesztette vagy egyenesen megsemmisitette. S ha a különböző alternativ gyógymódokat tekintjük, a gyógyszeripar érdekei az olajiparéval megegyeznek. Hiába hat valami, ha sérti az egyetemes orvoslás érdekeit, akkor sarlatánságnak nevezi. Ilyen "sarlatánság" pedig nemisegy van. (Éppen most is zajlik egy koncepciós per amelyben egy tudós orvosbiológus professzort kuruzslással vádolnak! Dr. Horváth István olyasmit merészelt föltalálni ami sérti az egyetemes orvoslás valamint a gyógyszeripar presztizsét. Meg persze bevételkiesést is okozhat. A dr. Horváth Istvánról és találmányáról a "A koleszterin" menüpont alatt található fontos info.)
A humán orvoslás a gyógyszeriparral karöltve lépéseket tett a gyógynövény-ismeret eltüntetésére is és még a homeopátia létjogosultságát is megkérdőjelezi.

Számos olyan megfigyelésről, alternativ gyógymódról/kutatásról van tudomásunk, amelyek figyelembevételével az egészség megőrizhető illetve helyreállitható volna, közülük több, méltán fölkelthetné a "tudomány" érdeklődését. De nem, a tudományt nem érdekli. Sőt, nem engedi érvényre jutni se' azok észrevételeit, felfedezéseit akik olyat merészelnek állitani, hogy valami nem ugy "működik" mint ahogyan a "tudomány" állitja.
Lásd,: C. Louis Kervran felfedezése szerint a növények és állatok sejtjei (s igy nyilvánvaló hogy a miénk is,) képesek szobahőmérsékleten magátalakitást végezni, a növények és az állatok a hiányzó elemeket képesek maguknak más-más elemből átalakitani, előállitani.
W. C. Clark inkviziciós peréről, valamint a redox-tulajdonságokról, a pH "párjáról" az rH2-ről, itt lehet olvasni: http://www.eautarcie.org/hu/03e2.html Ugyanitt megtalálható az orvosi bioelektronika atyjának, Louis-Claude Vincent-nek az elmélete is, mely szerint a különböző élő szervezetek különböző rH2-n érzik jól magukat. Ha a számukra kedvező rH2 megváltozik, akkor elpusztulnak. Illetve ha a szervezetünk életfeltételei optimáliasak, akkor a szervezetünkben olyan rH2 uralkodik, amelyben nincs esélye föllépni megbetegítő tényezőknek. A redoxi- és a sav-bázis reakciók egységes elméletéről itt található egy alapos és részletes leirás: http://www.eautarcie.org/hu/03d3.html Vincent bioelektronikája pedig itt van: http://www.eautarcie.org/hu/03e2.html)
A hivatalos "tudomány", sem Kervran munkásságát, sem Vincentét, sem másokét, nem ismerte el és ma sem ismeri el, nem alkalmazza.
S mint előbb emlitettem, éppen most van folyamatban inkviziciós per dr. Horváth István és korszakalkotó/eretnek találmánya ellen...


Pasteur és követői számára a mikrobák külső ellenségek.

A modern egészségügy alappillére a XIX-századi tudós, Louis Pasteur (1822 - 1895) elgondolásán alapuló baktérium-elmélet. Pasteur azt mondta, hogy külső természeti erők okozzák a betegségeket. Ezeket a "természeti erőket" kórokozóknak nevezte. A kórokozók kivülrõl támadnak meg minket. Bekerülve a steril testünkbe megbetegítenek. Minden betegségnek saját kórokozója van.

„Pasteur szerint a baktériumok, vírusok, mikrobák okozzák a betegségeket. A kórokozók kívülről érkeznek szervezetünkbe, pl. a levegőből, a vízből vagy éppen az általunk elfogyasztott ételekből. Pasteur szerint az emberi vér teljesen steril, megfertőződni csak kívülről képes, a különböző betegségeket különböző kórokozók okozzák. Ezeket a kórokozókat csak gyógyszerekkel lehet elpusztítani. Ezekből a főbb pontokból áll nagyjából az a medicina, mely Pasteur vizsgálatain nyugszik.
Pasteur elméletét Koch fejlesztette tovább, aki egyébként Pasteur riválisa volt. Az elmélet lényege az, hogy a különböző betegségeket eltérő kórokozók okozzák, és az adott kórokozók azokban a betegekben találhatók meg, akik ugyanattól a betegségtől szenvednek, az egészségesek pedig minden esetben a beteg emberektől kapják el a betegséget és így válnak beteggé.
Pasteur és Koch elmélete alapvetően fertőzésekre vonatkozott és sok esetben "sántított is" (pl. nem mindenki betegedett meg a fertőző egyén környezetében, sőt bizonyos kísérletekben csak pár százalékuk, de volt olyan kísérlet is, ahol senki), mégis az 1800-as években az elmélet főbb motívumait a teljes medicinára ráépítették: a betegségek oka tehát kizárólag külső tényezőkben keresendő, gyógymódjuk pedig kizárólag a gyógyszerek.” (Dr. Tihanyi László https://drtihanyi.hu/cikk/modern-medicina-pasteurtol-napjainkig)

Béchamp és követői számára a mikrobák belső szövetségesek.

Valamivel Pasteur előtt, ugyanennek a korszaknak egy másik, kiemelkedő tudósa, dr. Antoine Bechamp is fölfedezte a mikrobákat, de ő arra a meggyőződésre jutott, hogy maga a szervezet hozza létre azokat. Állítása szerint a különböző mikrobák, egy, közös őstől származnak, amit ő mikrozimának nevezett el. Azt találta, hogy minden állati- és növényi sejtben vannak mikrozimák, melyek olyan parányi élet-részecskék, amik nem pusztulnak el amikor a gazdaszervezet meghal, hanem tovább élnek. Azt mondta, hogy a mikrozimák az erjedés forrásai s hogy mikroorganizmusok tudnak kikelni belőlük és arra is rájött, hogy a sejtek állapota határozza meg a mikroorganizmus-formák megjelenését.
(A "mikrozyma" = enzim.)

Vagyis dr. Bechamp nem kevesebbet állitott, minthogy ezek a piciny mikrozimák képesek átváltozni más élőlényekké bennünk, (virusokká, baktériumokká) és vagy felépítik a sejteket, vagy porrá rombolják le, - a sejtek állapota diktálta szükséglet szerint. S ezzelegyütt azt is állitotta, hogy a "fertőzőbetegségeink" nem kivülről jönnek (és fertőznek meg minket,) hanem belülről.

"A mikroorganizmusok (virusok, baktériumok) - élőlények - méreganyagokon táplálkoznak, melyeket a beteg szervezetben találnak és igy azokat előkészítik a szervezetből való eltávolításhoz. Ezek a mikroorganizmusok mégkisebb mikroorganizmusból származnak, melynek a neve mikrozyma". - Ez Antoine Bechamp a sejtelmélete.
A sejtelmélet és a pleomorphizmus (alakváltoztatás) Bechamp felfedezésének magja. E szerint a mérgezett terepen az enzimből kikelő mikroorganizmusuk állandó alakváltozásokon mennek át, a táptalaj változásával egyidõben, miközben takarítómunkát végeznek a testben, megszabaditják a sejtet, a testet a mérgektől. Ha sikerül elfogyasztani a mérgeket, a tiszta terepen visszaváltoznak az eredeti alakká, végzik az anyagcserét, építik a testet. Ha nem birkóznak meg a mérgekkel, akkor lebontják a hordozó testet, termőtalajjá változtatják azt, miközben maguk életben maradnak.
"Porból lettünk, porrá leszünk." - Szól az ősi kódolt tudás... - S itt visszautalok a "Veszélyes krumplit enni?" c. részhez, oda ahol a gyulladásfokozó-hormonok szerepéről irtam: A természet a tökéletes egészséget előnyben részesíti. Illetve, csak az egészsége(s)t részesíti előnyben. A természet nem tesz különbséget gyengélkedő és súlyos beteg között, sérülés és tápanyaghiány miatti erőtlenség között. Mindegy hogy sérülés okoz-e elesettséget vagy betegség, mert sem a sérült, sem a beteg, nem EGÉSZ-séges. Ha a szervezet nem tud megbirkózni a betegségével, akkor (a szervezet) folyamatai elkezdik lebontani a testet!



Dr. Antoine Bechamp (1816 - 1908) követői: Claude Bernard, Günther Enderlein, Royal Raymound Ryfe, Wilhelm Reich, Gaston Naessens, Otto Wartburg, Herman Aihara, Keiichi Moririshita. Ők valamennyien - dr. Bechamphoz hasonlóan, a mai orvostudomány felfogásától merőben eltérően látták a betegségek okát.

Günther Enderlein (1872 - 1968) német tudós szerint a sejtéletnek kedvezőtlen, mérgező belsőkörnyezet hatására egy enzimből a mikroorganizmusok megszámlálhatatlan variációi keletkeznek a testben, a sejt állapotának függvényében a keletkező mikroorganizmusok variációi gyakorlatilag végtelenek. A mikroorganizmusok ciklikus változáson mennek át.
(Günther Enderlein neve ma, a felfedezése lényegétõl megfosztva, a pénzcsinálás eszköze. Ugy hirdetik: "Enderlein-féle vércsepp-analízis.")

Royal Raymond Rife (1888 - 1971) A biorezonancia atyja. Az 1920-as években az általa épitett különleges mikroszkóp láthatóvá tette Bechamp felfedezését. Rife élőben látta, hogyan alakulnak egymásba a mikroorganizmusok.
"A betegség nem azért lett, mert valami mikroorganizmus bekerült a szervezetbe. Az mindigis ott volt, csak valami átalakitotta betegséget okozó alakká...”

Egy évtizeddel később, Wilhelm Reich felfedezte "bionjait", amelyek különböző mikrobákká tudtak alakulni, az érzelmi állapotnak megfelelően. Szerinte a bionok az élet és a halál határán vannak jelen. Reich ugy találta, hogy a bionok képesek rendkivül szélsőséges körülményeket eltürni sérülés nélkül.

Gaston Naessens (Szül.1924) Az általa feltalált 30000-es nagyításu szomatoszkópon megfigyelte a szomatid (ő igy nevezte az enzimet) fejlődési stádiumait. (16 un "szomatid-ciklust" talált.) Felfedezése vizuálisan is alátámasztja Bechamp állítását, miszerint a test ill. a sejt állapota idézi elő a változást amikoris az enzimbõl kikel egy másfajta életforma és addig marad fönn, amig a táptalaja biztositott. Naessens a szomatidot tartotta a természet építőkövének.

S mára az is kiderült, hogy Pasteur meghamisitotta a kutatási eredményeit. („Edward Jenner munkáját Louis Pasteur folytatta, akit a mikrobiológia atyjának tekintenek, aki a szervezetbe kivülről bejutó mikroorganizmusokat tartotta felelősnek a betegségekért. A közelmultban előkerült naplójából azonban fény derült rá, hogy kisérleti jegyzőkönyveit némiképp kozmetikázta a sikeres eredmény érdekében. A haláloságyán igy szólt kollégáihoz: "Uraim, tévedtem. Bechamp-nak van igaza. A mikroba semmi, a táptalaj minden." Ezzel Antoine Bechamp igazára utalt, aki szemben vele azt állitotta, nem a kórokozók az elsődlegesek a betegségek kialakulásában, hanem a megváltozott belső miliő - amit ma homeosztázisnak szokás nevezni.” - Gerald L. Geison: "The Private Science of Louis Pasteur")
A "tudomány" azonban erről mélyen hallgat és/vagy mitsem törődve vele, ragaszkodik Louis Pasteur elméletéhez.

A betegségeink gyökere tehát bennünk van, a betegségeink belülről jönnek és nem, kivülről fertőződünk meg!
Ennélfogva a járványok kialakulása és terjedése sem ugy történik ahogyan azt ma tanitják az egyetemeken!



A sejtek kommunikációja túlmutat a korábban megismert/feltételezett működésen. Azonban a valóság megismeréséhez más területeket is tekinteni kell, nemcsak az orvostudomány által ismert/elismert tényezőket. Pl ismeretes, hogy a sejtek önálló élettel is birnak a szervezeten belül, anyagcseréjük van és kommunikálnak egymással. (Dr. Bruce H. Lipton: „A környezet észlelése és értelmezése irányitja a sejteket.” - https://www.youtube.com/watch?v=UMUXRnV1lxs) S ma már azt is tudjuk, hogy a sejtműködés elsősorban elektromos és csak azután kémiai/biológiai, meg azt is hogy a "sejtbeszéd", nem kémiai-, semnem biológiai uton zajlik.

Sejtműködésünk és a "holografikus univerzum" -elmélet között, kapcsolat bontakozik ki.
Hogy "képben legyünk", idézem ezen elmélet egy lényeges részletét: „... A hologram jellegzetes tulajdonsága, hogy a filmen tárolt kép csak lézerfénnyel megvilágitva hivható elő és csak háromdimenzióban megjelenitve látható. Ha a filmet félbevágjuk és mindkét féldarabot külön világitjuk meg, mindegyiken egészben jelenik meg a kép. Akárhány darabra vágjuk a filmet, a kép mindegyiken egészben fog megjelenni. Ezzel a tulajdonsággal rendelkezik ugy az agy, mint az univerzum. ...”)

Ugy fest azonban, hogy a "holografikus univerzum" -elmélet nem korlátozódik csupán az agyunk működésére. Valamennyi sejtünk holografikus működésére enged következtetni a következő kisérlet:
„A jövő, szédítő fejlődés képét tárja elénk. E fejlődés meginditását dr. Oppel Albertnak, a hallei egyetem tanárnak és dr. Roux-nak, Pasteur világhirü tanitványának köszönhetjük, Garrett P. Serviss amerikai egyetemi tanár pedig a tudomány eredményét gyakorlati szempontból igyekszik megvilágitani. A nevezetes tudományágat, a melyre czélzunk, kisérleti embriológiának nevezik. ... ... ... Roux azután egy normális sejtet kettéosztott a nagy barázda mentén, vagyis az embriót még csirájában kettévágta. Itt jött rá a második csodálatos fölfedezésre, melyet "utónemzés"-nek nevezett el. A petét tüzesitett tüvel szakitotta ketté, s ime mindkét rész kifejlesztette önmagából a hiányzó részt, holott eddig azt hitték, hogy egy embrió, egy békaporonty keletkezéséhez egy egész pete szükséges. De ha féltojásból egész lény származik, lehet-e két egész lényt előállitani egy egész tojásból? Rouxnak ez is sikerült ...” http://www.huszadikszazad.hu/print.php?id=7481&mode=article

E korabeli kisérlet alapján tudjuk, hogy a sejtjeink valóban holografikusan működnek. Ezen ismeretnek köszönhetjük, hogy ma már képesek vagyunk állatokat sőt embert is klónozni. (Habár e képességünkre én nem vagyok büszke. Véleményem szerint aki Istent játszik az a tüzzel játszik!)



A legtöbb új felfedezés, találmány, előbb megjárja a hadiipart, a népek majd csak azután részesülhetnek a "jóból" ha a hadiipar már nem tart igényt rá pl mert ujabb felfedezés v. találmány került a tarsolyába. (Igy lett az atomból is először bomba - békés felhasználás helyett.)
Tesla kisérletei se' kerülték el a hadiipar illetve a politika berkeit.

Bizonyosak lehetünk abban is, hogy léteznek paranormális jelenségek. Ha nem igy volna, akkor sem az oroszok sem az USA, sem más hatalmak nem forditanának a kutatására óriási pénzösszegeket!
A paranormális dolgokat ma már tényként kell kezelnünk. Drábik János tudatmódosításról szóló irásának linkje: http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0507.htm

A longitudinális hullámok skaláris hullámegyenlettel irhatók le. Mindenféle halmazállapotu közegben létrejöhetnek illetve terjednek, áthatolnak mindenen. Végtelen távolságot képesek áthidalni.
Az univerzum hullámai zömmel longitudinális hullámok. S a lézer ugyszintén sok longitudinális módust tartalmaz. Abból következően hogy a Föld saját rezgése (7,83 Hz) is longitudinális, amely közvetlenül hat ránk illetve a sejtjeinkre, nyilvánvaló hogy a szervezetünk is ilyen hullámokat kelt.

Aranyi László, "Skalárháboru" c. (terjedelmes) irásából való e pársoros idézet: „Az erő sötét oldala - miként állitsunk elő és sugározzunk betegségeket? A skalárhullámok által, longitudinális hullámok felhasználásával kisugárzott mintázatok révén indukált betegségekről a francia Kervran és az orosz Kaznacsejev munkássága révén tudhatunk meg többet, akik igazolták, bármiféle betegség átvihető elektromágneses uton.”
Megjegyzem, Aranyi irása nem tudományos jellegü, mindazonáltal hagy kivánnivalót maga után. Azonban ez nem von le az értékéből, tekintve hogy a szerző, kompetens személyektől vett idézetekre épitette föl a mondandóját. Az elolvasása nagyban hozzájárulhat egy sereg dolognak a megértéséhez, (többek közt az időjárás anomáliáit illető, a sztratoszféra, mesterséges földrengések, stb.) s most (2015-ben) ez mégaktuálisabb és sokkal fontosabb mint a cikk irásának idejében volt. A "Skalárháboru" linkje: http://aranylaci.freeweb.hu/skalar/skalar.htm



Az eddigiek alapján, tehát:
- tudjuk hogy egyetlen sejtünk is magában hordozza a szervezet összes információját, mint a hologram;
- tudjuk hogy az agyunk holografikus tulajdonsággal bir;
- tudjuk hogy a tudat kivetül;
- tudjuk hogy a testünket elektromágneses energiaköpeny veszi körül;
- ismerjük a távbefolyásolás lehetőségét (sleep-wake hypnosis) és már azt is tudjuk hogy a gondolataink bárhová eljutnak;
- tudunk róla hogy a testünk az összes információját kisugározza a környezetébe és arról is van ismeretünk, hogy a közelre s távolra ható sugárzás (kapcsolat) skalárhullámokkal valósul meg;
- s Kervranék munkássága/kisérletei nyomán azt is tudjuk, hogy bármiféle betegség átvihető elektromágneses uton azaz mesterségesen is.

Mindezek fényében fölmerül, hogy a "századik majom" -hatás vajon tényleg csak áltudományos elmélet-e, vagy valami sokkal több annál...(?!)

Az egészségünk az immunrendszerünk állapotától függ. Az Antoine Bechamp -fémjelezte (alapvető, régi/új) ismeret szerint a "fertőző"-betegségeink belülről jönnek és nempedig kivülről. Ez a magyarázat arra, hogy miért "fertőződünk" meg amikor a környezetünkben senki sem beteg, fertőzött ételt sem ettünk, sőt még a szellő se' fujt meg minket.

A fertőzőbetegségek a tudat révén kerülnek a másik (nem teljes egészséggel biró) emberbe. A tudat "mutatja/szolgáltatja a mintát", az "átvitel" holografikus, nem függ távolságtól. Akkor "tör ki" "járvány", amikor a beteg emberek száma eléri a "kritikus értéket".
Ez a legvalószinübb magyarázat arra, hogy a járványok képesek egyugyanazon időben kitörni egymástól távol eső helyeken is...

Az immunrendszerünk, valamennyi élettani funkciónkat felügyeli. Akinek nem működik tökéletesen az immunrendszere, annak szervezete ki van téve mindenféle betegségnek és járványnak. Nem arról van szó hogy közvetlenül nem szerezhetünk fertőzőbetegséget, pl testi érintkezéssel, étellel, teliköhögött -tüsszögött levegő belélegzésével. Akinek nem kifogástalan az egészsége, az érintkezés utján is könnyen megfertőződik. Viszont aki egészséges, aki kifogástalan állapotu immunrendszerrel bir, azon nem fog "fertőzés". („Nincs olyan rákkeltő organizmus, virus, baktérium, gomba, vagy bármi más aminek esélye lenne fennmaradni egy egészségesen működő szervzetben.” - James P. Cima)

A gyógyszeripar és a humán orvoslás több mint másfél évszázada elhallgatja előlünk a szervezetünk Bechamp által feltárt valódi működését, s ennyi időn keresztül hazudik nekünk a betegségeink eredetéről. De a felelőssége még ennél is nagyobb!, mivel szándékosan vezet félre, kihasznál, agyongyógyszerez s mérgez bennünket!



"A századik majom" -elmélettel inditottam a témát, befejezni is azzal szeretném...

A mi nyelvünkben a szavaknak kétféle értelme van. Pl nő és nő. A "tömeg"-nek is: 1. A tömeg a fizikai test tehetetlenségének a mértéke. 2. Embertömeg. (Ami értelemszerüen lehet akár majomtömeg is.)
A fizikai tömeget értve alatta, régóta ismerünk olyan "kritikus értékeket" melyek fölött/alatt valami elkezdődik, vagy másként viselkedik, ugrásszerüen megnő vagy lecsökken, azaz hirtelen jelentős változáson megy keresztül. Pl tudjuk hogy minden anyagnak van un "kritikus hőmérséklete" mely fölött/alatt, hirtelen halmazállapotváltozás következik be. A hasadóanyag láncreakciója méginkább idevágó példa: A láncreakció beindulásának az a feltétele, hogy a hasadóanyag mennyisége/tömege elérjen egy bizonyos kritikus értéket. S százával lehet sorolni ezekhez hasonló példákat. Azonban a "kritikus tömeg" a szó másik értelmét tekintve is létező fogalom. Vegyük például a nyájat. A nyáj szóban alapfogalom a sokaság, de e mellett egy érdekes jelenséget is takar. Ha volnának még juhnyájak, megfigyelhető volna, hogy 10-20 birka nem alkot közösséget, mind külön bóklászik. Van azonban egy bizonyos egyedszám ami fölött a birkák nyájjá változnak. Mikor beszélünk nyájról? Akkor, amikor az egyedek egyként viselkednek. S miként átvitt értelemben a hivek gyülekezete is, nyáj, - bizony az embertömeg is pontosan ugy viselkedik mint a birkanyáj: Tömegben az ember egyénisége "föloldódik". Nincsen saját akarata.

Watson azt látta, hogy miután majmok egy csoportja megtanult egy bizonyos viselkedést, más szigeten élő majmok a kommunikáció "normális" módjának lehetősége nélkül egyszercsak szintén tudták ugyanazt a viselkedést.
Dr. David Bohm kvantumfizikus az USA-beli "Revisions" cimü folyóiratban azt állitotta, hogy ugyanez igaz a kvantumfizikában is. Leirta hogy az Einstein-Podolsky-Rosen-kisérlet szerint, van egy helyhez nem köthető szubtilis (finom) kapcsolat a részecskék között. Azaz a rendszernek kollektivitása van, amit nem tulajdonithatunk csupán a részecske sajátjának, hanem az egésznek. Ennek következtében bármi ami a részecskékkel történik, más, távoli részecskékre is hatással lehet.

Az univerzum telistele van kritikus-tömeg-effektusokkal! (Kritikus-érték-effektusokkal.)

S a krumplit-mosó majmok egyedszáma elérve a "kritikus tömeget/számot", láncreakciószerüen egyszerre mind ugyanugy kezdtek cselekedni... - Különös?

A bevezető idézetet a Wikipediáról vettem. A "szerkesztő" onnantól minden igyekezetével azon van hogy cáfolja ezt az "áltudományos elméletet". De nem elég egyszer, a Wikipedián többször is előjön ugyanaz: „A "kritikus tömeg" fogalmát másfelől a sokszor emlegetett "a századik majom" elméletével kapcsolatban is alkalmazzák, ami azonban nélkülöz minden tudományos alapot. A tudományos adatok eltorzításával városi legendává nőtte ki magát a történet, melyben Japán egy kis szigetén élő majmok viselkedését figyelték meg.”
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Kritikus_t%C3%B6meg_%28szociol%C3%B3gia%29)

A Wikipedia nem tudományos honlap, de tükrözi a mai tudományos világ gondolkodásmódját: Amit nem tud megmagyarázni arról hallgat, vagy tagadja a létezését, avagy hülyeségnek, nevetségesnek bélyegzi.
Teremtett világunk szerencsére működik a mi "tudományunk" nélkül is. (Mindaddig, amig valami módon bele nem rondítunk! - Lásd, a Teremtő teremtett nekünk egy gyönyörü, magától működő világot, de nekünk nem volt elég jó, még a génekbe is belepiszkáltunk! Mindent tönkretettünk/-teszünk magunk körül! A Teremtő által alkotott helyett kellett nekünk májból vett génekkel módositott rizsa, laboratóriumban előálliható hus, stb.. Hogy még mimindenre vagyunk képesek, megtalálható a "Hogyan lesz mindenevő a birka" c. cikkben itt oldalt...)